A Bolha-hegyi hasadékbarlang feltárása

A Pecató melletti Bolha-hegyen nyíló különleges hasadékbarlangról már volt szó. Nemcsak elolvasni érdemes, hanem elsétálni arra, és kívülről (!) megnézni.
Sajnos kevés információt találtam a barlangról, de nem hagyott nyugodni a dolog. Tovább kutattam, míg rá nem találtam az ACHERON Barlangkutató Szakosztály 1990. évi kutatási jelentésére, melyben részletesen beszámoltak a barlang feltárásról. A munkát Szabó Zoltánt és Visnyei Zsolt barlangkutató végezte a nyolcvanas évek végén. A szerző, Szabó Zoltán engedélyezte a teljes anyag közlését a pecato.hu oldalon, sőt mi több, csodálatos eredeti képanyagot is küldött a munkálatokról.

1988. balra Visnyei Zsolt jobbra Szabó Zoltán

„A Bolha-hegyi hasadékbarlangban végzett munkák. 

Kutatásainkat idén is folytattuk a biatorbágyi szarmata mészkőkarszton. Terepbejárásainkat júniusban kezdtük meg. Mivel időnket nagyrészt a Bolha-hegyi barlang továbbkutatására fordítottuk, csak kisebb területeket jártunk be, amelyeket a 10000-es topográfiai térkép alapján választottunk ki.

Mivel említésre méltó karszt-objektumot nem találtunk, kutatásainkat ezért a Bolha-hegyen és környékén folytattuk. Ezt az is indokolta, hogy a hegyen 1989-ben találtunk egy kis hasadékbarlangot, amely valószínűleg felszakadással nyílt meg. A Bolha-hegy 182 méterre emelkedik ki a tengerszinttől. É-D-i kiterjedése kb. 3 km, K-Ny-i kb. 1,5 km. Főtömegét Miocén kori szarmata mészkő alkotja. A hegy D-i oldalán egy nagy vetődés 40 m mélységből felszínre emelte a Lajta-mészkövet is, amely egy kőfejtőben tanulmányozható volt, de a bányarekultiváció következtében ezt ma már nem lehet látni. A bányától északabbra egy terepbejárás során sárga eocéngyanús kőtörmeléket találtunk. A mintákat az ELTE Földtani Tanszékén vizsgáltattuk meg, de a korát nem tudták megmondani. A hegyet alkotó rétegek vastagpadosak, csak helyenként, foltokban találunk 0,5-1 m vastag vékony-pados, szinte leveles szerkezetű rétegeket. A rétegek D-i irányban 17-18 fokos szögben dőlnek.

1988 decemberi bontás

A barlang, a hegy keleti oldalán nyílik. Tölcsérszerű bejárata egy hasadékba csatlakozik, amely a barlang megtalálásakor csupán 2 méter mély volt. A kis hasadékban eleinte még mozogni is alig lehetett, mivel az egyik irányban kitöltés volt a fal, a másik irányban pedig elszűkült a hasadék. A talpszintet kb. 2 m-rel süllyesztettük, a hasadék így 4 méter mély lett és falai 1 méterre távolodtak el egymástól. Ezt a részt Szerencse aknának neveztük el. Az akna egyik felében egy kis lyukat találtunk a másik irányban a hasadék 1 méterig kb. 15 cm szélességet tartott, majd hirtelen kitágult.

Megpróbáltuk átvésni, de a hely szűknek bizonyult. A véséssel nem sokat haladtunk előre, de észrevettük, hogy a hasadék lefelé tágul, ezért tovább mélyítettük a talpszintet. A szűkületen átkúsztuk, és itt találtunk egy kis termecskét, amit Titok-teremnek neveztük el. A terem fölfelé szűkül, és a felszínt erősen megközelíti. Lefelé egy aknában végződik, amely 1 m mély. Alját kőtömbök és morzsalék tölti ki. Egy pici lukon követ bedobva azonban nagy mélységet sejtettünk meg, ezért a munkát itt folytattuk, de a szűkület miatt a depózás lassúnak bizonyult.
A termet jobban átvizsgálva az omladék között egy sötét nyílás körvonala rajzolódott ki. Megdöbbenve tapasztaltuk, hiszen ez volt az első járat amely merőleges volt az eddig ismert szakaszra. Június másodikán rövid bontás után bejutottunk egy 4 méter hosszú járatba. Az öröm dupla volt, ugyanis a falak itt mindenütt sárgák, simák és oldottak voltak, a főte (szerk.: Bányajárat mennyezete, a bánya föld alatti térségeit felül határoló felület, kőzet.) pedig szálkőben zárult, amit eddig a barlang többi pontján nem tapasztaltunk. A barlangnak ezt a részét Oldott-ágnak neveztük el. Tekintettel arra, hogy itt hasonló jellegű járatokra bukkantunk, a munkát ezen a helyen folytattuk.

Június 15-én fél méterrel süllyesztettük a talpszintet. A járat végpontja erősen összeszűkül és egy szálkőnek bizonyuló fal zárja le. Jobbra indul egy szűk hasadék, amelyben hosszan gurul a kő, de vésése lehetetlennek bizonyult. Felmértük a barlang munkahelyeit és megállapítottuk, hogy a Szerencse-akna intenzív tágulása és a depózás lehetőségei miatt itt folytatjuk a munkát.

1990 a Bolha-hegyi barlang bejáratának tágabb környezete

Július 29-31-ig tábort vertünk a Bolha-hegyen és süllyeszteni kezdtük a talpszintet, azonban hamarosan hatalmas kőtömbök bontakoztak ki. Megfelelő szerszámok hiányában a nap hátralevő részét a barlangban „hűsöléssel” töltöttük, mivel kint a kopár hegyoldalban nemegyszer 40 fokig is felszaladt a hőmérő. Vizsgálódás közben jutott eszünkbe az, hogy a végponti hasadék leküzdhetővé válik hogyha a hasadék ugyanúgy tágul mint ahogy azt a Szerencse-aknában tapasztaltuk. Az egyemberes munkahelyen lázasan folyt a munka, a hasadék pedig tágult. Hamarosan féloldalt fekve, de be lehetett férni, és süllyeszteni a végponti talpszintet, egyszerre csak egy marék föld kidobásával. Egy óra múlva morajlást lehetett hallani, majd a végpontot lezáró fal alatt ökölnyi lyuk támadt. A lyukat fél méteresre le lehetett süllyeszteni, de a szélessége továbbra is csak 10 cm maradt. Kis vésővel és kalapáccsal, ha babszemnyi darabokat is de lehetett vésni. A munkát végző testhelyzetről azonban jobb nem beszélni. Egy óra múlva kitágult a hasadék, és be lehetett kúszni egy termecskébe. A terem 2 szintből áll. A fölsőt egy omladékhíd választja el az alsótól, ami csak kúszva járható. Balra lefelé egy járat indul, ahonnan erős huzat érezhető. Legközelebbi kiszállásunkon megpróbáltuk kibontani a huzatos mellékágat, de depózási nehézségek és az omladék miatt a munkát itt is abba kellett hagynunk. Visszatértünk a Szerencse-aknába, ahonnan jó szerszámokkal fél köbméter követ termeltük ki. Az akna itt tovább tágul.

1990. Klímaméréshez készülünk

Ebben az állapotban hagytunk fel a munkával. A Kaotikus-omladék termében veszélyes még az ott-tartózkodás is. A Titok-teremből lefelé depózási nehézségek miatt nem lehet továbbjutni. A Szerencse-akna talpszelvénye tágul. A kőtömbök közötti üregben hosszan esnek a bedobott kövek (és olykor a vésők is). A Titok-terem felé vezető szűkület is tágul, és a talpszinten kibontakozott omladék között is el-el tűnik néha valami. Lehetségesnek tarjuk, hogy a Szerencse-akna talpszint süllyesztésével a szűkületet is átbontva elérjük a Titok-terem aknáját, ahol újabb feltárások várhatók.  (Szabó Zoltán - 1990)„

1990. Szabó Zoltán íróasztala a barlang leletanyagának feldolgozásakor

A leírásból láthatjuk, hogy a barlang még rengeteg meglepetést tartogathat. Talán egyszer majd valaki folytatja a felmérést, de ha nem, az sem nagy baj. Annyit viszont most is megérdemelne, hogy kicsit biztonságosabbá tegyük a bejáratát és egy tájékoztató táblát is kirakjunk.

Köszönet Szabó Zoltánnak a dokumentumokért.

(Égő Ákos – 2017. 06. 07.)

Tovább a cikkre

Országház-kőfejtő és barlangjai

 A Pecató észak-keleti sarkánál álló volt erdészház, később Gesztenyés-fogadó maga is különleges épület. Jelenleg körbekerítve egy autórestaurátor műhely működik helyén. Az itt álló régi gesztenyefák miatt a Google térkép – tévesen – Gesztenyésként említi a Pecató területét is.
A Keszeg utca végén balról kerülve az épületet, majd balra tartva a piros turista jelzés mentén körülbelül 300 méter után elérünk egy tisztást. Eddig akár autóval is el lehet jutni, bár a rossz út és a buja növényzet miatt nem ajánlott.  Innen az egyik nagy gesztenyefától balra egy alig látható ösvény vezet kelet felé a bozótosban.
Ha erre elindulunk, rövid séta után egy furcsa, boltíves épületmaradványhoz érünk, ezt jobbról megkerülve érjük el az Országház-kőfejtőt.

Sajnos erről a kőfejtőről – a biatorbágyi kőfejtőhöz hasonlóan – vajmi kevés információ maradt fenn, de annyi bizonyos, hogy  az 1800-as évek közepén alapították és az 1900-as évek elején még működött. A külszíni fejtés mellett mélyművelést is folytattak itt. Erről árulkodik a négy nagyméretű mesterséges sziklaüreg. A szájhagyomány alapján innen is szállították a szarmata mészköveket az Steindl Imre tervei alapján készült Országház építéséhez, amihez egyébként 15-20 féle magyar követ használtak. 
Az Ürgehegyi bányaként vagy Gesztenyés kőfejtőként is emlegetett bányát a biaiak Országház-kőfejtőként ismerik.

Az Országház építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivétel a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található). Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az első kapavágás 1885. október 12-én történt a Tömő-tér talaján, az építkezés során tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel. Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az Országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és a szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található.

Forrás: wikipedia.org 

Bár a kőfejtő látogatható, mégis életveszélyes, látogatása körültekintést igényel. Az égbemeredő sziklák előtt a növényzet elburjánzott, ágas bogas területen kell átverekedni magunkat, ha körbe akarunk nézni.  A mélyműveléssel kialakított tárnák omladékkal telítettek és beomlásra hajlamosak. A két baloldali járat a végén összenyílik és körbejárható, de a másik kettőt inkább csak kívülről csodáljuk.  A bányászat felhagyásával a bányajáratok bejáratát befalazták, de 2002-ben az utolsó fal ledőlt. (Az itt látható archív fotóért köszönet Tüske Emilnek)

Ahogy sok kőbányának, ennek a helynek is külön érdekessége, hogy természetes barlangokat is találunk. A barlangokat az Acheron Barlangkutató Szakosztály térképésze, Szabó Zoltán kutatta 1990-ben.
Nem mutathatnánk be jobban, mint maga a barlangász – Szabó Zoltán engedélyével teljes egészében közöljük az akkori jelentését:


“A biatorbágyi Gesztenyés-kőfejtő barlangjai
 

Júliusi terepbejarásaink során átvizsgáltuk a Bolha-hegytől keletre emelkedő Gesztenyés-kőfejtőt is. A kőfejtőben négy hatalmas folyosót találtunk, amelyek részben mesterségesek, de természetes üregek mentén tágították ki őket. A folyosók egy hasadék barlangot harántolnak, amely a kőfejtő bal oldalán nyílik. A barlang húsz méter hosszan követhető, majd beszűkül és az omladék után csatlakozik bele az első folyosóba. Ezt a barlangot a bejárata fölött lógó kövekről Guillotine-barlangnak neveztük el.
Közvetlenül mellette nyílik az általunk elnevezett Szinlö-barlang, amely kb. 20 méter hosszú, szűkös hasadékbarlang. A végponti termecskéhez egy egyenes "folyosó" vezet, amely fölül szinlőszerű gömb alakú csatornába csatlakozik. Ennek alapján valószínűnek tartjuk, hogy másodlagosan hidegvizes barlanggá alakult hasadékbarlangról van szó. A végpontról erős huzat tör elő A bejáráskor feltételeztük, hogy belecsatlakozik a mesterséges folyosóba, de a térképezés kiderítette, hogy 20 méterre távolodik el attól. A két barlangtól kb. 10 méterre, a kőfejtő talpától 5 méter magasságban észrevettünk egy kis lyukat. A nyílást igen nehéz megközelíteni. A szűk lyukon átpréselődve egy hasadékba érkeztünk. A viszonylag kényelmes (1 m széles) folyosóban egy omladékon átmászva kétszintes járatba érkeztünk. Az alsót egy szűkület miatt nem sikerült végig bejárni. A felső omladékba torkollik. A kövek között jól látni a mesterséges folyosót, amibe belecsatlakozik. A bejárattól traverzálással másztunk föl a hasadék tetejébe, ahol egy lapos nyíláson ki lehet jutni a szabadba. A barlang kb. 30 méter hosszú, bejárása óvatos lépéseket igényel, ugyanis a falakat és az aljzatot érintve könnyű por száll fel, pillanatok alatt szmogot teremtve a barlangban. Ezért Szilikózis-barlangnak neveztük el. Az átvizsgált barlangok térképét jelentésünkhöz mellékeljük.“

Aki érez magában elég alázatot és fegyelmet, feltétlenül nézze meg a környék egyik nevezetességét a Országház-kőfejtőt és barlangjait. Vihet zseblámpát, de az üregekbe és barlangba megfelelő képzettség és védőfelszerelés nélkül senki se menjen be!

(2014. 09. 10. - Égő Ákos)

Tovább a cikkre