Biatorbágy Pecatóért Egyesület alapszabálya

Elhatározva a Biatorbágy Pecatóért Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I. Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: Biatorbágy Pecatóért Egyesület
2. Az Egyesület rövidített elnevezése: Pecatóért Egyesület
3. Az Egyesület idegen nyelvű elnevezése: nincs
4. Az Egyesület székhelye: 2030 Érd, Erika u. 12.
5. Az Egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
6. Az Egyesület honlapjának címe: www.pecato.hu

II. Az Egyesület célja, tevékenysége

1. Az Egyesület célja:

• Biatorbágyi Önkormányzattal, illetve a döntéshozatalban eljáró magasabb szintű közigazgatási szervekkel történő folyamatos kapcsolattartás során megismerni, érdemben befolyásolni a pecatavi ingatlanokra vonatkozó Önkormányzati – és magasabb szintű – rövid- és hosszú távú területfejlesztési terveket, célkitűzéseket. Partnerként közreműködni olyan közérdekű kérdések megoldásában, amelyekben a pecatavi ingatlanok és tulajdonosaik érintettek.
• Alternatív közműkiváltó rendszerek használatának elfogadtatása és a vonatkozó jogszabályok módosításának kezdeményezése.
• A pecatavi utak, közterületek fejlesztésének - közvilágítás bővítésének, közművek kiépítésének, utak burkolásának, járdák sétányok építésének, felszíni vizek elvezetésének – elősegítése.
• Közlekedésbiztonsági intézkedések kezdeményezése.
• A Pecató nyugalmas, természet közeli hangulatának megtartása, természeti értékeinek megőrzése.
• Az ingatlantulajdonosok és a bűnüldöző szervek közötti együttműködés elősegítése.
• A közös érdekeket szolgáló tevékenységek megszervezése, a közösségi kapcsolatok erősítése.

2. Az Egyesület tevékenysége:

• A II/1. pontban meghatározott célok eléréséhez szükséges jogi, társadalmi és egyéb szakmai képviselet.

III.

Az Egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

A vagyoni hozzájárulás

Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. Az Egyesület alakuló ülésén, majd azt követően minden tárgyévben a közgyűlés által meghatározott tagdíj összegét, a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig, évközi Egyesületbe történő belépés esetén a belépéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb tárgyév december 31. napjáig kell egy összegben, az Egyesület; bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

V.

A tagság

Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

Az Egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az Egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával, illetve a tárgyévi tagdíj befizetésével keletkezik.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:
   1. A tag kilépésével.
   2. A tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.
   3. A tagdíj fizetés elmulasztásával.
   4. A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg, a tárgyévre megfizetett tagdíj visszatérítése nélkül.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
   
   A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
   A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

Az Egyesület tagja jogosult:

1. az Egyesület tevékenységében részt venni;
2. az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni;
3. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
4. az Egyesület irataiba betekintetni;
5. arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban, vagy az Egyesület alapszabályában meghatározott kizáró ok nem áll fenn;
6. a tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
7. a közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

Az Egyesület tagja:

1. Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
2. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
3. Köteles az Egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
4. Köteles a lakcímének változását – annak megváltozását követő – 30 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

Az Egyesület szervei

1. Az Egyesület szervei:
   1. Közgyűlés
   2. Elnökség
   
   A közgyűlés


2. A közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
   1. az alapszabály módosítása;
   2. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
   3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
   4. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
   5. az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
   6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
   7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
   8. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
   9. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés.
   
   A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
   
   A közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
   
   A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
   
   1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
   2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
   3. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
      
      Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a kétfős szavazatszámláló bizottságot.
9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
    5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett taggal (tagokkal) a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
    
    Elnökség
13. Az elnökség az Egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 év határozott időtartamra.
    
    Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
    1. a megbízás időtartamának lejártával;
    2. visszahívással;
    3. lemondással;
    4. a vezető tisztségviselő halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;
    5. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
    6. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.


15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú helyi lakos személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
    A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
16. Az Egyesület vezető tisztségviselői:
    
    Az Egyesület elnöke:
    - Móri-Donáth Katalin (an.: Fazekas Judit, állandó lakcím: 2051 Biatorbágy, Szirom u. 19.)
    
    Az elnökség tagjai:
    -  Móri Ferenc elnökhelyettes (an.: Polákovics Erika Etel, állandó lakcím: 2051 Biatorbágy, Szirom utca 19.)
    -  Bakos Bettina titkár (an.: Szabó Ibolya, állandó lakcím: 2051 Biatorbágy, Fenyő utca 5957 hrsz.)
    
    Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
    A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
    A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
    1. az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
    2. a beszámolók előkészítése, és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
    3. az éves költségvetés elkészítése, és annak a közgyűlés elé terjesztése;
    4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására, és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala, és végrehajtása;
    5. a közgyűlés összehívása, a tagság, és az Egyesület szerveinek értesítése;
    6. az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
    7. részvétel a közgyűlésen, és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
    8. a tagság nyilvántartása;
    9. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak, és egyéb könyveinek vezetése;
    10. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
    11. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
    12. a tag felvételéről való döntés.
    13. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés.
    Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
19. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
    
    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
    5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti, és az érintett taggal (tagokkal) a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

X.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak.


Kelt: Biatorbágy, 2017. november 27. napján